Segítséget kér a Politikatörténeti Intézet
Az alapítványnak hamarosan el kellene költöznie az Alkotmány utcából, de felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be ez ügyben a Kúriához.
Az alapítványnak hamarosan el kellene költöznie az Alkotmány utcából, de felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be ez ügyben a Kúriához.
Idén júniusban lesz 100 éve, hogy aláírták a Trianoni békediktátumot, így a téma 2020-ban alighanem heves indulatokat gerjeszt majd. Többek között annak próbáltunk utánajárni Egry Gábor történésszel, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójával, hogy mi lehet ennek az oka. Miért csak a veszteségekről beszélünk, és miért nem tudjuk elfogadni a különböző viszonyulásokat Trianonhoz? Megoldás-e erre a Nemzeti Összetartozás Napja? Túl lehet-e lépni a fasiszta vs. nemzetáruló leegyszerűsítéseken? Interjú.
Érvényes a bérleti szerződés az állam és a Politikatörténeti Intézet között, ezért nem kell elhagynia az egykori Kúria épületét az utóbbinak. Ezzel a Kúria azt is kimondta, nem tudja teljesen birtokba venni az épületet, ahol a Néprajzi Múzeum már megkezdte a kiköltözésre az előkészületeket. Update: az állam jogi képviselője szerint viszont heteken belül utcára kerül a PTI.
A durván megtámadott Politikatörténeti Intézet ma válaszolt a kormánymédiának.
A magyar állam szeretné elérni, hogy a Kúria törölje a Politikatörténeti Intézet használati jogát, s kötelezze az intézetet, hogy az egykori igazságügyi palota Alkotmány utcai szárnyépületét adja át az államnak.
Az akkor megszokott antifasiszta normatíva helyett a kisember rossz lelkiismeretére koncentrált Fábri Zoltán 1966-os fura holokausztfilmje. Az Anno Filklubban legutóbb az Utószezon volt műsoron.
Az Anno Filmklubban legutóbb Andrzej Wajda A mi nemzedékünk című filmjét vetítették.
A háború Szicíliából nézve. Az Anno Filmklub legutóbbi estjén Giuseppe Tarnatore Maléna című filmjét vetítették.
Elem Klimov rendező és Alesz Adamovics forgatókönyvíró 1985 őszén mesélte el a Szovjetunió II. világháború után felnőtt nemzedékeinek a „Nagy Honvédő Háború” történetét. Az Anno Filmklubban legutóbb a Jöjj és lásd!-at vetítették.
A mai napig nehéz úgy végignézni A halál 50 óráját, hogy ne álljunk fel és ne remegjünk a katarzistól, amikor az eposzt végigbukdácsoló gyáva és gyenge amerikai alakok először és utoljára felnőnek a feladathoz, és nekiállnak felgyújtani a benzinraktárt. A halál 50 órájával indult a Politikatörténeti Intézet II. világháborús filmklubja.
A Néprajzi Intézet ugye megy a Ligetbe, de a Kúriának visszaadandó épületben még mindig ott van a Politikatörténeti Intézet. Az állam perrel távolítaná el onnan.
A 20. század elején Ausztráliában gyerekeket szakítottak el a családjuktól, hogy átszocializálva, kifehérítve illeszkedhessenek be a többségi társadalomba. Az Anno Filmklubban legutóbb Phillip Noyce 1200 mérföld hazáig című filmjét vetítették.
Van-e a véletlennek szerepe a történelemben, és ha van, mekkora? – teszi fel a kérdést Menno Meyhes Max című filmjében, amelyet az Anno Filmklub tűzött műsorra legutóbb. A film egyik főhőse a festő Adolf Hitler és egy kitalált művész, Max Rotham.
Mit kezd egymással Hitler és Mussolini erődemonstrációja idején egy sokgyermekes családanya, egy homoszexuális értelmiségi és egy fasiszta házmesterasszony? Az Anno Filmklubban legutóbb Ettore Scola Egy különleges nap című filmjét vetítették.
Ha a PTI harminc napon belül nem hagyja el az Alkotmány utcai székházát, végrehajtást fognak kérni ellene – így az elsőfokú ítélet.
Egyezséget ajánlottak az államnak, amely nagyon ki akarja őket paterolni az Alkotmány utcából.
Lenin, Trockij, Klee, Remarque, Carl Jung és Rudolf Steiner – csak néhány név a svájci, a meztelenség kultuszát hirdető életmódközpont vendégei közül. Az Anno Filmklub legutóbbi vetítésén az e központ eredeti, sokkal puritánabb amerikai változatáró szóló Promenád a gyönyörbe című Alan Parker-filmet vetítették.
Fábri Zoltán filmje igyekszik felmenteni a kisembert az erkölcsi felelősség alól: ha néma maradt is a vétkesek közt, maga is áldozata a folyamatoknak, még ha ebből időnként haszna is származhatott. Az Anno Filmklub legutóbbi estjén Az ötödik pecsétet vetítették.
Magyarországon 1972 szeptemberében mutatták be Mike Nichols filmjét, a Joseph Heller kultikus regénye alapján készült A 22-es csapdája című mozit. Hogy az akkori nyilvánosságban ez esemény volt, az is mutatja, hogy néhány héten belül a Ludas Matyiban megjelent a film „magyar változata” is – persze csak karikatúrán. A magyar 22-es csapdájában a 22-es busz ajtaja ejti foglyul a leszállni szándékozó utast.
A spanyol polgárháború adja a hátteret Guillermo Del Toro Ördöggerinc című filmjének, amelyet az Anno Filmklub tűzött műsorra. Igazából senki sem teljesen ártatlan ebben a spanyol világban, csupán a gyermekek – a tízévesek nemzedéke.